-Megjöttem!- hallatszott egy unott hang a bejárati ajtónál
Egy magas, éjfekete hajú fiú lépett be rajta és mivel nem érkezett válasz, ezért vakítóan kék szemeivel semmitmondón fürkészte körbe a lakást. Kabátját unottan a fogasra hajította majd a nappali felé vette az irányt.Az egész házban sötétség honolt, ezért a fiú sorra kezdte felkapcsolni a lámpákat amerre csak ment.
-Akira?- kukkantott be a nappaliba de a ház teljesen üresnek bizonyult..A fiú megvonta a vállát majd egy forró fürdő után vágyakozva ledobta magáról az ingjét. Bement a hálószobába a pizsamájáért, de még mielött a korom sötét szobában a villanykapcsoló után nyúlt volna valaki megelőzte.Az izzó hirtelen erős fénybe borította a szobát és a fiú egy pillanatra szinte megvakult a váratlan világosságtól.
-Boldog 22. születésnapot Sorata!-szólalt meg egy mosolygós férfi hangja és egy tortát nyújtott oda a meghökkent fiúhoz.Saiki Sorata tátott szájjal mérte végig a szobatárását aki emlékezett a születésnapjára, hiszen még ő maga is megfeledkezett róla.
-Tudom hogy nem szereted a meglepetéseket, ezért nem is hívtam meg senkit.-folytatta Akira-Ami mondjuk mázli mivel az összes lány orrvérzést kapott volna ha meglát póló nélkül.-mosolyodott el a fiú és végignézett Sorata felsőtestén.Izmai 6 kockát formáltak feszes hasán, amely minden egyes lélegzetételénél kecses táncba kezdtek, csipője karcsú volt, szépen ívelt és formás, karján jól látszottak a kidolgozott izmok, deréktól lefelé pedig ugyan ez a látvány fogadta az embereket.Feszes , kerek fenék formás, mégis férfias lábak.Az a tipikus fiú volt akiért elepednek a lányok, a srácok pedig irigykedve beszélik ki.Viszont ez őt soha sem érdekelete.Nem élt vissza a helyzetével , és ezt Akira -aki már lassan 6 éve a lakótársa- nagyon is tisztelte benne.Mikor megismerkedtek, szinte azonnal a legjobb barátokká váltak, pedig a kettejük személyisége az ég és föld határait súrolja.Akira mosolygós ember aki szinte szinte mindig beszél, míg Sorata a teljes ellentéte a kedves és közvetlen szobatársának.Ő csendes és rideg, bár ő is szívén viseli a számára fontos ember sorsát, csak szobatársával ellentétben nem mutatja ki.Akira viszont meglátta azt az oldalát is amit más nem. Jól esett neki a tudat, hogy Sorata annyira megbízik benne, hogy megmutatja neki azt az énjét, amit másnak sosem.Ez a gondolat mindig mosolygásra késztette, akárcsak most is.
A fiú annyira elmerűlt godolataiban, hogy alig hallotta meg ahogy Sora halkan megköszöni a tortát és hogy emlékezett arra, hogy ismét 1 évvel öregebb lett.Akira elmosolyodott, majd leültette a nappali barna bőrkanpéjára a születésnapost, és felvágta a tortát.Csendben falatoztak, miközbben meredten ámulták a TV-t.
-Ma is játszották a dalod a rádióban.-törte meg a csendet végül Akira nagy mosollyal az arcán -Bármerre megyek szinte mindig a te számaidat hallom.-mondta majd harapott egyet a vaniliatortából.
-Talán baj?- kérdezte semmitmondóan Sorata és fejét a szobatársa felé fordította
-Dehogy baj!- mondta kuncogva a fiú -Sőt!Nagyon szeretem a zenédet, Sorata.- jelentette ki Akira, és kedves és szeleburdi nevetése lágy mosollyá alakult át.
Sorata elpirulva kapta el a fejét és tovább meredt a TV-re.A másik fiú eközben próbálta elpalástolni vigyorát, amit a szülinapos fiú váltott ki belőle aranyos reakciójával.
-Sora -szólította meg hirtelen- Énekelj! -mondta és rápillantott a fiúra aki meghökkenve nézett rá.Sorata nem ellenkezett és kikapcsolta a TV majd dalolni kezdett.Akira lehunyta a szemét, és lenyűgözve hallgatta a csodás zenét.Szerette, mikor legjobb barátja énekel.Olyankor mindig megváltozott a mimikája: Kedves és lágy arcvonások jelentek meg rajta, szeme pedig úgy csillogott, mint máskor soha.Ő teljes szívből énekelt, gyönyörű hangjával és sokatmondó dalaival mindenkit elkápráztatott. Nem csoda, hogy az előadói pályát választotta magának.Még csak 1,5 éve annak, hogy felfedezték, de már most is hatalmas sztár lett a Föld minden táján.Viszont, ő volt az, aki bármi történjék is, sosem élt vissza hatalmas hírnevével.Magánéletéről egyedűl Akira tudott, más senki.A rajongók egyedűl a nevét tudták ,meg hogy csodálatos hanggal lett megáldva.De hiába a sok próbálkozás, Sorata mindig sikeresen kerülte a botrányt, és a fotósokat valamint az őrűlt rajongókat.
A dalnak vége lett, és Sora ismét felvette a már megszokott rideg és semmitmondó álarcot.Akira kinyitotta zöld szemeit és vágyakozva rápillantott a mellette ülő fiúra.Volt egy titka, amit már a megismerkedésük óta hordozott magával ,de esze ágában sem volt tudatni Sorataval.Szerette őt.Mindennél és mindenkinél jobban.Végül elzavarta gondolatait és próbált nem a fiúra nézni, aki egy szál gatyában lézengett mellette.
Végűl eltelt 3 óra, és az óra éjfélt ütött. A szombati nap állt elöttük, így nem kellett félniük a másnaposságtól . Akira, lakótársával ellentétben jól bírta az italt, így nem ártott meg neki , Sora viszont már kevésbé mondhatta el ezt magáról.Az énekes már régen hulla részeg volt, amikor a nála 2 évvel idősebb lakótársa még csak alig volt becsípve.Sorata nevetgélve mesélt valamit, miközben dölöngélve próbálta utánozni a történet mozgásait is.Vicces látvány volt, és a végére Akira már nem tudta eldönteni min nevet: A sztorin amit mesélnek neki, vagy pedig a részeg, mégis szexis fiún, aki meséli?
-Sora, inkább űlj le.- figyelmeztette vigyorogva a születésnapost, aki erősen dölöngélni kezdett.Sorata viszon túl részeg volt ahhoz, hogy megértse mit is mondd neki a fií, ezért a vége az lett, hogy hirtelen összerogyott, és ha Akira nem kapja el, valószínüleg az asztalba veri a fejét.
-J-jól vagy?-kérdezte aggódva Akira , miközben óvatosan a karjában tartotta a vidám , mégis részeg fiút.
Sorata felpillantott rá zafírkék szemeivel és lágyan elmosolyodott, majd kezével végigsimította az arcát. A fiú meghökkenve nézett az énekesre majd kissé elvörösödött.Jól tudta, hogy Soa részeg, így nem lenne tisztességes bármit is tenni vele, mégsem volt benne biztos, hogy kibírja a megpróbáltatást. Képtelen volt elterelni a gondolatait arról, hogy mit tenne vele ha lefeküdnének. 6 éve vár már a fíúra, aki most itt van karjaiban teljesen védtelenül. Mégsem akarta megtenni vele...a másik fiú iránt táplált érzelmei nem engedték neki, hogy olyat tegyen amit a másik fél nem akar. Így hát óvatosan letette Sorat a kanapére és óvatosan betakargatta.
-Aludj, Sora.- mondta mély, búgó hangján , ő maga pedig a hálószoba felé vette az irányt. Azonban mikor már épp erőt vett magán, hogy otthagyja szerelmét, a szóban forgó fiú megragadta karját és visszarántotta. Még részegen is hatalmas erő volt benne, ami elég volt ahhoz, hogy Akirát maga mellé rántsa. A fiú meghökkenve rándult össze és Soratara emelte tekintetét, aki bódultam figyelte a mellette fekvő barátját.
-Kérlek, maradj. - jelentette ki kedvesen
Akira elmosolyodott és befészkelte magát Sorata mellé. Csendben feküdtek egymás mellett, aludni viszont képtelenek voltak. Csak bámulták a plafont, vagy pedig lehunyták a szemüket és úgy élvezték egymás közelségét. Akira szíve olyan hevesen dobogott, hogy attül tartott a végén még a másik fiú is meghallja. Elmosolyodott saját magán és közelebb húzódott a már józan Soratahoz. Az énekes gyengéden átölelte és megfogta a kezét. Akira meghökkenve nyitotta ki zöld szemeit, de nem mert semmit sem mondani.
-Szeretlek, Akira.- hallatszott a csendes laksban hirtelen egy kedves hang
Akira szíve majdnem kiugrott a helyéről mikor meghallotta. Egész teste remegni kezdett, és még maga sem tudta, hogy jól hallotta-e.
-Cs-csak a pia beszél belőled.... - mondta akadozó hangon , mégis egy mosolyt erőltetett az arcára.
Nem mert ránézni Soratara, még levegőt venni az alig mert .Félt, hogy ez csak egy álom, amiből hamarosan fel kell ébrednie. Sorata viszont megtette, amit ő nem mert és felűlt, majd hogy jobban lássa a meglepődött fiú arcát, a hátára fordította és föléhajolt.
-Nem az ital, Akira.- nyugtatta meg - Már nem.
Tekintetük összetalálkozott és mély érzelmek sorozatát lehetett kiolvasni szemükből. Sorata végigsimította barátja selymes haját, majd odahajolt hozzá és megcsókolta. Akira még mindig nem akarta elhinni, hogy ez tényleg vele történik, de elég bizonyítékot adott rá Sora vágytól izzó teste, és csillogó pillantása.Az apró kis csók egyre vadabb harapdálásokba fulladt és elemi erővel falták egymás ajkait levegőhöz sem juttatva a másikat.Sora kezeivel a másik fiú combja alá nyúlt és a formás lábbak közé férkőzött.
Mint a vadállattok úgy estek egymásnak. Tépték egymásról a ruhákat és csókolták harapták egymást ahol érték a feltárult bőrfelületen.Sora vadul és kiéhezve harapdálta és nyalogatta Akira érzékeny mellbimbóit, aki nagyokat nyögdécselve dörgölte izgalmát a fiúéhoz.
Megőrjítesz! – suttogta vágytól rekedt hangon az énekes
Ahha….. tudom. – nyöszörögte a másik
Akira elvörösödve kibontotta barátja nadrágját, amit lábával letaszigált róla. Ezek után sajátjától szabadultak meg egy kis segítséggel. Forró lüktető hímvesszejük szabadon, semmi zavaró tényező nélkül dörzsölődött egymásnak.
Nem bírom tovább. Akarlak. Ne várakoztass. – könyörgött Akira vágytól ködös pillantással.Még ő maga is meglepődött azon, mennyire feloldódtak egymás társaságában. Olyat tettek és mondtak, amit máskor sosem.
Középső és mutató ujját Akira szájába tette, aki engedelmesen kezdte el szopni közben kacér pillantásokat küldött feléje. Majd mikor már nem bírta tovább nézni egy határozott mozdulattal rántotta ki ujjait a szájából. Végig simított fenekén és annak hajlatában, nedves ujjaival simogatva a kis nyílást, majd egyik ujját belé tolta.
Nem kell! – fogott rá a fiú karjára.
Nem akarom, hogy fájjon. – simított végig Akira kipirult arcán és egy kis csókot adott ajkaira.
Nem fog, csak csináld! – adta meg az engedélyt kiéhezve. Fejét hátra hajtotta a szemét behunyta és várt a behatolásra.
Sora nem tétovázott tovább oda igazította lüktető izgalmát ahhoz a nedves kis lyukhoz és óvatosan centiről centire haladt egyre beljebb. Körülölelte a forróság és nagy sóhajokkal nyugtatta magát, és próbálta fékezni ösztöneit, hogy ne kezdje el rögtön vadul mozogni. Őrjítően jó érzés volt, Akira mély nyögésekkel mutatta ki élvezetét és ajkába harapva fojtott el pár fájdalmas sóhajt is. Karjai szorosan a fiú nyaka köré fonta. Sora amint teljesen bent volt elkezdett pár lágy mozdulatot tenni és eközben a szüntelenül nyögdécselő srác nyakát nyalogatta, szívogatta. Nyomot akart hagyni rajta, hogy csak hozzá tartozik, hogy csak az övé.A fekete hajú fiú erősen kapaszkodott partnere vállaiba, hogy ne veszítse el egyen súlyát és hogy minél közelebb érezze magához a másik forró testét.Egyre közelebb kerültek a beteljesüléshez. Akira megérezte, ahogy meleg folyadék éri hasfalát és összehúzódnak az izomgyűrűk férfiassága körül, ami pár pillanat múlva őt is átlökik a holtponton. Ekkor erősen magához húzta Sora csípőét és belé élvezett.Lihegve feküdtek egymást ölelve. Titkon olyan rég vártak már a másikra, hogy szinte kínzó visszagondolni, mennyi időbe telt amíg vették a bátorságot és kimutatták érzéseiket. Szorosan a másikhoz bújtak és kényelembe helyezték magukat.
-Szeretlek...-suttogta Akira az énekes fülébe alig hallhatóan
A másik fiú gyengéden elmosolyodott és egy csókkal válaszolt szerelme szavára.
